Légvárkastélypalota

A vénámon alvadt vér. Egy kabátba csomagolt nő.
Sztálin vagy Bardot ellenében nem lehetek menő.

Szomorú a múltam, a jelen szánalmas.
Sokszor kell még elrepülnöd, ahhoz, hogy szárnyalhass.

Kettő élet. Az egyik itt van. S a másik sem mást mutat.
Takonypóc a magas sárban bakancsában lábat kutat.

Kurvák állnak hosszú sorban. Bármelyiket megkaphatom.
Mégis jobb lesz, ha e helyet még a mai nap itthagyom.

Bölcselkedő okostojás. „Bazdmeg!” – száll a bárpult felől.
Érzem ez a rohadt világ fojtogat és egyszer megöl.


Leave a Reply