jún 21 2010

Fényes jövő

A kényszerzubbony alulról kezd el felvenni!
Ugorj hasast az élet utópisztikusan háborgó tengerébe!
Megvan mind a huszonhárom kromoszómapárod?
Hamarosan érezni fogod agyadban a(z) (z)űrt.


jún 21 2010

Felkel ám a nap…

Felkel ám a nap, bizony kázsdíj gyeny,
szakállas bábuska háborúba megyen.
Alatta a lova, hátán meg a puska.
„Ölég hülye vagy te, öreg cáratyuska”-

gondolja magában lova hátán ülve.


jún 21 2010

Sorstragédia

Szállnak a galambok körbe-körbe, a te orrod fiam görbe-görbe.
Ha a galamraj egyenest haladna, az orrod akkor is görbe maradna.


jún 21 2010

A napsugár halála

Sártengerben fürdik az öngyilkos napsugár,
húzza le a mocsár, úgy kell neki, ha-ha,
szomorúan nézi patkány, kígyó, varangy,
de csak annyit fűznek hozzá: bre-ke-ke.


jún 21 2010

Nagy Manitu fiai

feketelábak, varjak, irókézek, csejenek, oltékok, szapotékok, otavalók, totomakok,
tarahumarák, inkák, dakoták, kecsuák, ajmárok, pánok, nawahók, apacsok,
sziúk, delavárok, INDIÁNOK!


jún 21 2010

Tehén születik

Kérődzik a tehén, igen jámbor fajta, hirtelen kis rángások futnak végig rajta.
Néz nagyokat, torkán megakad a falat. „Mit ettem én, csak nem rántott halat?”
De nem rántott halat evett ő ebédre, hanem a vezérbika ejtette teherbe.
Forró volt a nyár, szállott az út pora, viszkedett már nagyon tehenünk tompora.
Gondolkodott, kivel lehetne magányát osztani, szörnyű viszketését elmúlasztani.
Ekkor szólt ő oda a vezérbikának: „Szoríjjá má drágám az istálló farának!”
Most eljött az idő, meg kéne már szülni, s tán nem is kéne közben megfeszülni.
Nyomta az öreg höly, nyomta amíg bírta, édes kicsi borját a világra hozta.
Örült a háztájnak egész állatnépe, a születés örömére rettenetesen berúgtak.


jún 21 2010

Desovizor

Desodor nevű revizor, revizor szagú dezodor.


jún 21 2010

Melóhelyen

Ülök a gép mögött, végzem a berepülést, agyamban érzem a végső elgyengülést.
Poszthibernációs tünetek mutatkoznak bennem, eza a munka átka, csak Te segíthetsz nekem.
Nem hallok és nam látok, alig fog az agyam, egyszerűen kibaszott szarul érzem magam.


jún 21 2010

Már megint…

Már megint németórán ülök.
Agyam nem fog semmit.
Nem ismerek és nem látok meg senkit.
Francba az egésszel, belehülyülök.


jún 21 2010

Budapest

Honnan tudod, hogy ezek nem gyilkosok?
Van itt valami hűvös gyűlölet,
valami kimért tartózkodás, „nincshozzáközöm”.
És gyanúsan verőfényes az idő.