Ha újra kezdhetném
Ha újra kezdhetném, nem kezdeném újra,
rálépnék megint ugyanezen útra.
Mennék erre-arra, élnék felelőtlen,
felettem az égbolt nem lenne felhőtlen.
De szerelmes lennék megint sok-sok lányba,
ha el is hajt mindegyik lassan a picsába.
Egynéhány ha kitart, – drága istenadta –
annak én mondok fel, én, az isten barma.
Vénségemben aztán vissz’nézve a múltra
borom kortyolgatom s eldúdolom újra:
Ha újra kezdhetném, nem kezdeném újra,
rálépnék megint ugyanezen útra…