nov 25 2010

Góliát utolsó szavai versbe szedve, miután Dávid fejen találta

Jaj!


nov 25 2010

D.T. után szabadon

Minden vízből nagyobb víz lesz.
Minden hegyből lesz egy nagy hegy.
Sok gonoszból nagy gonosz lesz.
És fenn ül a legnagyobb hegyen,
A legnagyobb víz partján.
Nem tudom lelökni,
pedig csak a kezemet kéne kinyújtani.
De csak a víz megy szét előttem,
Mint amannak a Vörös-tenger.
Egyszer csak összecsapnak fejem felett a hullámok.


nov 25 2010

Seregély voltom

A seregély, mit megsebeztem, a bokrok közé bújva
Várja, hogy kezdődjék a halálos tusa.

Nézem, és bánt engem egyetlen gondolat:
Felismertem benne seregély voltomat!


nov 25 2010

A következő kérdés

Volt már sok kérdésem. Itt a következő:
Élni jogom van, vagy kötelező?


nov 25 2010

Közép-Európai ellentmondás

Sziget vagyok a szárazföld közepén.


nov 25 2010

Amilyen gyors…

Amilyen gyors a halál, az élet olyan lassan megyen.
Valamit tenni kéne ellene, hogy az egész fordítva legyen.


nov 25 2010

Családi kör

Este van, este van, apa megint részeg.
Veri anyát, így néz ki e szép családi fészek.

Beszáll a gyerek is, üti apját, anyját.
Megunja, otthagyja egész pereputtyát.

Elmegyen hazulról, betér egy kocsmába,
Nem megyen haza, csak nagyon sokára.

Addigra apa már horkol, mint az atom.
Anyának vérétől piroslik a plafon.

A törékeny nő meg súrolja szipogva,
Elrontott életét ezerszer átkozza.

Döng a cecelégy is. Jobb, hogyha elhallgat.
Előbb-utóbb úgyis a légyfogóba ragad.

Igy ment ez minden nap, szűk családi körben,
A huszadik századi kilencven ötben.


nov 25 2010

Nő-elküldő négysoros

Amíg megy, menjen, bár közbe kell vetnem:
Azt hiszem nem hozzád való vagyok.
Izlenél, meglehet, de tovább nem kertelek:
Azt hiszem nem téged faló vagyok.


nov 25 2010

Lélektelenül

Berozsdált évek, meghalt a lélek
Ami csak hálni járt belém.

Itt hagyta testem, én meg csak kérdem:
„Mikor jön újra énfelém?”

Elhagyott lelkem, üres a testem,
Összevissza tántorgok.

Elhagyott lelkem, üres a testem,
Nézd a síromba hogy ugrok!

Elpusztult minden amiben hittem.
Csapdám mélyén üvöltve.

Meghallják százan, eljönnek páran,
Földet hánynak fejemre.

Elhagyott lelkem, üres a testem,
Összevissza tántorgok.

Elhagyott lelkem, üres a testem,
Nézd a síromba hogy forgok!

Színtelen álom csókolja arcom.
A földszagú hajnal túl goromba.

Minek az élet? Hány évig éljek
Lélektelen magamban?


nov 25 2010

Magasról a mélybe

Szárnyaltam. Lelőttek. Megállni előtted
Nem tudok többé soha már.

Sírás egy nő után, ki elküldött miután
Megszerzett már magának.

Keserű édesség. Megszürkült fényesség.
Egy nagy adag életuntság.